Immár 600 tétel fölé emelkedett a világ legnagyobb Munkácsy-relikviagyűjteménye. A 14 új darabot – köztük a festőt ábrázoló, korábban kevésbé közismert képeket – pénteken délelőtt mutatták be a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban.

A 19. század egyik kiemelkedő festőművésze, Munkácsy Mihály és Békéscsaba neve lassan szinte összeforr: a gyermekkora meghatározó éveit a Viharsarok szívében töltő, majd a magyar festészet meghatározó alkotójává váló művészről nemcsak kulturális negyedet, valamint intézményt neveztek el a békési vármegyeszékhelyen, de itt őrzik a világ legnagyobb Munkácsy-relikviagyűjteményét is.

Varga Tamás, Békéscsaba kultúráért felelős alpolgármestere kiemelte: ebben meghatározó szerepe volt a festőfejedelem özvegyének, Cécile Papier-nek, aki a hagyaték számos darabját adományozta Békéscsabának, ezzel megalapozva a gyűjteményt. Hozzátette: az elmúlt évtizedekben igyekeztek ezt gyarapítani, hiszen olyan egyedi tárgyak, relikviák kerültek a Munkácsy múzeum birtokába, amelyek közt kuriózumok is találhatók, és újabb információkkal szolgálhatnak az utókor számára.

Az alpolgármester arra is emlékeztetett, hogy ezen a hétvégén rendezik meg először a Munkácsy Fesztivált, melyet a Mihály naphoz időzítettek.

Galéria

– Lezárulnak a Munkácsy Negyed infrastrukturális fejlesztései, hiszen elkészült a Réthy Pál híd, és leleplezzük az Ásító inast mintázó szobrot is, így teljessé válik a negyed. Természetesen van még feladat, hiszen programokkal, információkkal kell megtölteni ezt a területet – tette hozzá.

Bácsmegi Gábor, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója fantasztikus dolognak nevezte, hogy immár több mint 600 tételt számlál a Munkácsy-gyűjtemény. Mint mondta, a most érkezett tárgyakat részben az intézmény vásárolta meg, részben pedig nagylelkű adományozók segítségével kerültek Békéscsabára.

– A most a gyűjteménybe kerülő tárgyak közt vannak olyanok, amelyek a kultuszápolásban, valamint további kutatásokban segítenek, ilyen két könyv is, az egyik az 1914-es, Charles Sedelmeyer által kiadott kötet Munkácsy életéről, amely olyan rajzokat tartalmaz, amelyek a kutatók számára eddig nem voltak ismertek, míg a másik egy 1899-ben, tehát még Munkácsy életében megjelent monográfiára, melyet a német Walther F. Ilges írt, nála is olyan képek, rajzok jelentek meg a kötetben, amelyeket nem ismerünk, hollétük még bizonytalan – ismertette az igazgató.

Az új tételek közt szerepelnek dedikált rézkarcok, Munkácsyt ábrázoló fényképek, magazinok, valamint a bécsi Borszem Jankó címlapjára került karikatúra, amelyen a festőt bő gatyában, fokossal a kezében ábrázolták.