A nevét viselő békéscsabai múzeum kiemelkedően fontos feladata emlékeztetni arra, hogy Munkácsy Mihályt az 1880-as években a legnagyobb élő festőnek tartották. Kik vélekedtek így? A kritikusok, a műgyűjtők, a tájékozott műbarátok és a művészért rajongó közönség. A Siralomház hírneve viharként söpört végig Európán és megnyitotta Amerika kiállítótermeinek kapuit is. Mindenki látni szerette volna a képet és mindenki meg akarta ismerni a mű alkotóját. Most, a XXI. században sincs ez másképp.

A Munkácsy-életmű feldolgozása és megismertetése érdekében, valamint a Békéscsabán kialakult kultusz éltetésére tudományos igényű és ismeretterjesztő jellegű kiadványok sorát jelentette már meg a Munkácsy Mihály Múzeum. Most egy ismerőst mutatnak be a szakemberek, Gyarmati Gabriella Munkácsy capriccio – A festő, a kortársak és a világ legnagyobb Munkácsy gyűjteménye című könyvének második kiadását ajánlják az intézmény munkatársai az érdeklődők figyelmébe.

Megjelentetésekor a könyv újdonsága az idővonal volt. A Munkácsy Mihályról szóló szövegegységhez ugyanis a könyv minden oldalán azokat a művészeti eseményeket társították, amelyek az érintett időszakban zajlottak Békéscsabán, Békés megyében, Magyarországon, Európában és a nagyvilágban. Művészekről van szó, akik akkor alkottak, irányzatokról, amelyek akkor születtek és találmányokról, amelyek megváltoztatták a világ menetét. A könyvnek így két főszereplője van: maga Munkácsy Mihály, valamint Munkácsy Mihály kora.

A Munkácsy capriccio című könyvet 2024. február 7-én, szerdán 17 órakor mutatjuk be a Munkácsy Mihály Múzeum Munkácsy Termében. A rendezvény házigazdája dr. Bácsmegi Gábor múzeumigazgató lesz, a megjelenteket Szarvas Péter, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere köszönti. A kötetet a szerző, Gyarmati Gabriella, a Munkácsy Mihály Múzeum művészettörténésze mutatja be.