Leleplezték a Rőzsehordó nő szobrát Békéscsabán
Szerda délután tartották a legújabb Munkácsy-ihletésű köztéri szobor avatóját Békéscsabán. A Rőzsehordó nő leleplezése egy újabb mérföldkő a város kulturális negyedének kialakításában.
A Munkácsy-negyed kialakítása során öt Munkácsy ihlette alkotást terveznek elhelyezni a városközpontban, a Rőzsehordó nő a második a sorban.
A szoboravatón Herczeg Tamás országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, amelyben a megyeszékhely folyamatos fejlődését, szépülését hangsúlyozta.
– Egyre szépül a belváros, és nemcsak megszépül, hanem új funkciókat is nyer. A kulturális negyed fejlesztései révén a turisták szempontjából is vonzó helyszín lehet. Ha egymás mellé tesszük a közelmúlt fejlesztéseit, elmondhatjuk, hogy Békéscsaba felkerülhet az ország, vagy akár Európa kulturális térképére – fogalmazott az országgyűlési képviselő.
Békéscsaba kultúráért felelős alpolgármestere arról beszélt, hogy a projektben résztvevőket két szempont vezérelte: az egyik az volt, hogy ismert Munkácsy mű jelenjen meg a köztéren, a másik pedig az, hogy békéscsabai művész legyen az alkotója. Így esett a választás Prisztavok Tiborra, akinek több alkotása is látható a városban, többek között a Csabagyöngye homlokzatát díszítő szőlőlevél. Varga Tamás hozzátette: a művésznek ez az első teljes alakot ábrázoló szobra.
– A szobor kompozíciója adja azt a lehetőséget, hogy leüljön mellé a látogató, és akár fotót is készítsen vele. Innentől válik aktívvá a szobor, hiszen ha a róla készült fotó felkerül a világhálóra, akkor bárhol a világon láthatják majd, hogy itt van egy ilyen alkotás – mondta az alpolgármester.
Köztéri alkotást készíteni mindig nagy felelősség – erről már az alkotó beszélt. Prisztavok Tibor szerint egy szobrászművész az örökkévalóságnak dolgozik.
– Azért is dolgozunk ilyen anyagokkal, mert mindig bízunk abban, hogy ez talán túlél minket, sőt, akár több száz éven keresztül mesél arról, hogy mit gondoltunk az adott korról – árulta el a szobrászművész.
Az esemény végén a legtöbb vendég, képviselők, intézményvezetők, érdeklődők, sőt maga az alkotó is leült a szobor melletti padra, hogy fényképet készítsen magáról, és a rőzsehordó asszonyról.