A városatyák ugyanis az év első közgyűlésén tárgyalták a város éves költségvetésének első olvasatát, vagyis január 31-én határozták meg azokat a főbb irányvonalakat, amelyek mentén az önkormányzat bevételeit és kiadásait kezeli. Ennél is pontosabban: ekkor…

A városatyák ugyanis az év első közgyűlésén tárgyalták a város éves költségvetésének első olvasatát, vagyis január 31-én határozták meg azokat a főbb irányvonalakat, amelyek mentén az önkormányzat bevételeit és kiadásait kezeli. Ennél is pontosabban: ekkor derült ki, mire jut pénz és mire nem.

 

 

Ha részleteiben is kíváncsi az előterjesztésekre, azokat a bekescsaba.hu oldalon keresztül érheti el.

 

 

Bejelentések

Szarvas Péter (független) még a napirendek előtt egy előkészített anyagban jelezte, hogy hóhelyzet esetén a síkosságmentesítésben kinek milyen kötelezettségei, feladatai vannak. A polgármester nem volt teljesen elégedett az elmúlt hetekben végzett munkával, kétszer is jelezte a cégnek, hogy hat hóeltakarítóval kell végezni a munkát, ehelyett négy állt csak munkába. Úgy fogalmazott: ebben az időszakban elvárható, hogy minden eszköznek rendelkezésre kell állnia.

Miklós Attila (MSZP) arra kérte a polgármestert, hogy a napirendek végén tárgyalják a témát, hogy minden képviselőnek legyen ideje elolvasni az előkészített anyagot.

A bejelentések elején tért vissza grémium a hóeltakarítással kapcsolatos témára.

Tímár Ella (Fidesz-KDNP) elmondta: nagyon változékony és csapadékos tél van idén, és 8 éve nem volt ekkor a hó. Tájékoztatta képviselőtársait, hogy a körzetében, illetve Dr. Ferenczi Attila képviselőtársával összefogva a Lencsésin is felkérték a városgazdálkodási céget a hóeltakarításra, ami ezeken a területeken megoldódott. Hangsúlyozta, hogy a városnak 1 millió helyett 630 ezer négyzetméternyi területre vonatkozóan van érvényes szerződése a TAPPE Kft.-vel. Hozzátette: az elmúlt évek gyakorlata az volt, hogy a fennmaradó területet eddig is a képviselők összefogásának köszönhetően takaríttatták el, általában egy-egy vállalkozóval. Emellett felhívta a közgyűlés figyelmét arra, hogy a földes utcák tekintetében gyorsan kell dönteniük arról, hogy az idén leesett nagy mennyiségű csapadék miatt keletkezett rengeteg kátyú helyreállítását hogyan oldják meg.

Miklós Attila (MSZP) kifejtette, hogy a polgármesteri tájékoztató több kérdésére adott választ. Például arra, hogy mely cégek milyen időbeosztással, mennyien végzik a síkosságmentesítést, illetve a hóeltakarítást. Mint mondta: tudomása szerint az előző években az önkormányzat munkatársai ellenőrizték a cégek teljesítményét, és azt követően fizettek az elvégzett munkáért. Arra kérte a polgármestert, hogy ha idén is a közterület-felügyelők végzik a hóeltakarítást, illetve a síkosságmentesítés műszaki ellenőrzését, akkor az elkészült írásos anyagról tájékoztatót kér majd. Továbbá szeretné tudni, hogy milyen kifizetések történnek a feladatot elvégző cégek felé.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) alpolgármester is elmondta, hogy az ő körzetében is a városgazdálkodási céget kérte fel a hóeltakarításra. Emellett Csiaki Tamást, a városüzemeltetési osztály vezetőjét kérdezte arról, hogy mikor kinek és mekkora mennyiségű hó esetén kell a havat eltakarítani a városban.

Csiaki Tamás a városüzemeltetési osztály vezetője tájékoztatta a közgyűlést arról, hogy a városban két típusú – a tömegközlekedéssel érintett utak és a lakossági gyűjtő utak – vannak bevonva a síkosságmentesítésbe. Ez a szilárd burkolatú utak kétharmadát érinti. Ha a hó vastagsága eléri az 5 centimétert, akkor elrendelhető a síkosságmentesítés, ezt követően akkor rendelhető el a hó eldúrása, ha a hó vastagsága eléri a 25 centimétert.

Takács Péter (LMP) a bejelentésekben egy lakossági megkeresésre hívta fel a közgyűlés figyelmét amely szerint a sárga kukák ürítése a tervezett decemberi időpont helyett tájékoztatás nélkül december 19-én történt, ami, mint mondta, sokaknak okozott kellemetlenséget. Továbbá ugyancsak lakossági megkeresés miatt érdeklődött az iránt, hogy feltétlenül szükséges volt-e a Szeberényi téren 32 fát kivágni a kerékpárút kialakítása miatt. Kérdésként felvetette, hogy ezeknek a fáknak a pótlását hol tervezi a város.

Szarvas Péter (független) a kérdésre reagálva elmondta, hogy az ünnepek miatt valóban más időpontban ürítette a szolgáltató a sárga kukákat. Továbbá tájékoztatta grémiumot arról, hogy januárban jelezte a DAREH-nek azt, hogy gyér tájékoztatás mellett, szerencsétlen időpontban vitték el a kukák tartalmát. Mint mondta: a cég elismerte, hogy nem széles körben tájékoztatta a lakosságot arról, hogy decemberben hamarabb ürítik a kukákat. A levelében továbbá kérte, hogy a cég a jövőben a hónap egy határozott napját jelöljek ki a szelektív hulladék elszállítására azért, hogy a lakosság is nyomon követhesse a dátumokat. A polgármester elmondta: erre a felvetésre még nem kapott választ a közműszolgáltatótól. Takács Péter képviselő második kérdésére reagálva elmondta: a kerékpárút nyomvonalának kijelölésekor már lehetett tudni, hogy jó néhány fa ki lesz vágva, mert a beépítések miatt maga a nyomvonal kijelölése is nehéz feladat volt.  Hozzátette: természetesen a fákat újra ültetik, ugyan a helyszín kérdésében még nem tud pontos választ adni, de jellemzően a város eddig a Mazán utcai telephely melletti zöldterületen ültett el fákat.

 

 

Takács Péter (LMP) azzal a kitétellel fogadta el a polgármester válaszát, hogy az önkormányzat vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a belvárosban akár több helyszínt is kijelölhetnének a kivágott 32 fa pótlására elültetett csemetéknek.

Dr. Csicsely Ilona (Fidesz-KDNP) a szemétszállítással kapcsolatosan elmondta: nagyon sok olyan város van az országban, ahol a szemétszállító cég egy naptárban jelzi, hogy mely napokon, mely kukákat ürítik ki. Hozzátette: mindenféleképpen hiányosan tájékoztat a cég a városban.

Kutyej Pál (Fidesz-KDNP) szerint nagyon sokan örülnek az új bicikli útnak, de a Szeberényi téren az öreg fák árnyéka hiányozni fog az iskolának. Ezért azt javasolta, hogy az önkormányzat vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy a fák pótlására ültetett csemetéket nem lehet-e arra a területre visszaültetni, ahonnan a nagy fákat kivágták.

Szarvas Péter (független) jelezte, hogy az önkormányzat a faültetéssel kapcsolatos javaslatokat megvizsgálja, továbbá a szemlézés időpontjáról tájékoztatja a képviselőket, így ők is személyesen győződhetnek meg arról, hogy hova lehet facsemetéket ültetni.

Paláncz György (Fidesz-KDNP) szemétszállítás ügyben javasolja, hogy a testület utasítsa a DAREH igazgatósági tagját, hogy járjon közben annak érdekében, hogy a szelektív hulladékszállítással kapcsolatos városi kérésekre találjanak megoldást.

Szarvas Péter (független) jelezte, hogy a délelőtt folyamán a MÁV egyik képviselőjétől kapott egy SMS-t, amelyben a békéscsabai vasútállomás liftjeinek üzemkésségével kapcsolatosan arról tájékoztatták, hogy a liftekkel kapcsolatos problémát a február 1-jén pénteken megoldják.

Miklós Attila (MSZP) erre reagálva reményét fejezte ki, hogy a miskolci cég megoldja a lift üzemeltetését úgy, hogy az működőképes is marad.

Dr. Bacsa Vendel jegyző egy rendkívüli eseményről tájékoztatta a képviselőtestület tagjait. Miszerint: a Békés Megyei Kormányhivatal szerint a 2018. október 18-ai közgyűlés összehívása nem volt szabályszerű, ezért a hivatal adatigénylést kért, de a kormányhivatal további intézkedést nem rendelt el. Ebből a jegyző arra következtetett, hogy végül mindent rendben talált a hivatal.

 

 

Elkészültek a Munkácsy-negyed új szobrainak makettjei, bárki megnézheti őket

A Modern Városok Program részét képező Munkácsy-negyed koncepcióban szerepel olyan köztéri szobrok elhelyezése Békéscsaba belvárosában, melyek Munkácsy Mihály alkotásait vagy a festőóriás életének egy-egy mozzanatát idézik.

A tervek szerint egy, a neves alkotót ábrázoló bronzszobor a Munkácsy múzeum lépcsőjére kerülne. Az Ásító inas a Szobor-sétányon, míg a Rőzsehordó nő az Aradi vértanúk ligetében kapna helyet. Az ún. public art alkotás vagy Munkácsy életét és/vagy munkásságát idéző szobor a Beliczey-kertben, míg további egy alkotás az Omaszta-parkba kerülhet. Az alkotásokra mintegy 50 millió forint áll rendelkezésre.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az önkormányzat nyílt pályázatot hirdetett a szobrok megalkotására, a kiírásra összesen 34 pályamű érkezett. A makettek és a látványtervek megtekinthetőek a Békéscsabai Városfejlesztési Kft. Szent István téri irodájában hétköznapokon, 8 és 16 óra között. A képviselő-testület a szakmai vélemények összegzéséről a márciusi közgyűlésen tárgyal majd.

 

 

Nem szavazta meg a testület a munka törvénykönyvének módosítását az önkormányzati cégeknél

A Jogi, Ügyrendi és Ellenőrzési Bizottság előterjesztésbe öntötte Takács Péter (LMP) kezdeményezését, mely szerint az önkormányzat száz százalékos tulajdonában lévő cégek esetében nem kellene alkalmazni a munka törvénykönyvének 2018. decemberi módosítást, köznapibb nevén a rabszolgatörvényt. A felhívásról itt írtunk.

Miklós Attila (MSZP) örült annak, hogy a közgyűlés elé jött ez a napirend. Több önkormányzat döntött már úgy, hogy a saját cégeinél ne alkalmazzák ezt a szabályozást, a helyi vállalkozásoknak pedig lehetőséget adnának, hogy ne lépjen életbe ez a változás.

Takács Péter (LMP) is támogatta ezt az előterjesztést.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) meglepő módon tapasztalta, hogy ilyen nagy visszhangot keltett. Úgy gondolta, hogy az ellenzéktől végre kap a kormány egy piros pontot az ellenzéktől, mert ez a szabályozás az EU 2003-ban előírt irányelvei alapján készült. Örömmel fogadja, hogy ilyen probléma van, hogy többet kell dolgozni, tíz évvel ezelőtt még az volt a baj, hogy nincs munkalehetőség. A képviselő nem támogatta az előterjesztést.

Miklós Attila (MSZP) szerint az emberek nem többet akarnak dolgozni, hanem többet akarnak keresni.

Kocziha Tünde (Jobbik) úgy látja, hogy ha tisztességes fizetések lennének, akkor senki sem túlórázna. A képviselő szerint mindig öröm, ha munkahelyteremtő beruházások jönnek. Felidézte: az év végén is tárgyalt a testület hasonló témában, arról azonban nem volt szó, hogy ugyanennél a cégnél 300 békéscsabai vagy Békéscsaba környéki ember veszíti el az állását. Miklós Attilához csatlakozva hozott egy statisztikát, miszerint egy átlagos édesapa 7 percet tölt a gyermekével. Kocziha Tünde szerint ez a törvény nem azt segíti, hogy növekedjen ez az időtartam.

Kaposi László (DK) csatlakozik az előterjesztő állásfoglalásához. Véleménye szerint nem engedhetünk ennyit dolgozni senkit, még akkor sem, ha vállalja, mert hosszútávon ez nem működőképes.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a törvényből hozott példákkal alátámasztva úgy fogalmazott, hogy a törvény nem tartalmaz semmilyen kényszerítő eszközt, hogy a munkavállaló aláírása nélkül túlmunkát vállaljon. Hozzátette: decemberben arra buzdította Herczeg Tamás a békéscsabaiakat, hogy ha valakit joghátrány ér, az keresse fel őt.

Kocziha Tünde (Jobbik) módosító javaslata szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város képviselő-testülete kérje fel Herczeg Tamás országgyűlési képviselőt, hogy kezdeményezze a törvény visszavonását.

Miklós Attila (MSZP) köszöni a testületnek, hogy tárgyalja ezt a pontot és dr. Ferenczi Attilának a kioktatást. A képviselő szerint a törvénynek van olyan pontja, mely szerint közös megegyezésnek feltüntetve a munkáltató plusz munkát adhat a munkavállalóknak. Úgy véli, tehetnek egy apró lépést a békéscsabai dolgozókért.

Kaposi László (DK) szerint továbbra is aggályos az önkéntes munkavállalás. Kerekes Attilának válaszolva nem örül annak, hogy ilyen sokan elhagyták az országot és a többletmunkát pedig az itt maradottaknak kell elvégezni.

 

Dr. Ferenczi Attila felszólalása a 2019.01.31-i közgyűlésen (Fotó: Tóth Áron)">

 

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) hozzátette, vannak olyan munkavállalók, akik szeretnének többet dolgozni és többet keresni, hangsúlyozta, továbbra is lehetőségről van szó.

Kaposi László (DK) az Audi példáját hozva elmondta: az ott dolgozók túlóra nélkül szeretnének többet keresni.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) megköszönte frakcióvezetőnek, hogy jobban felkészült, mint az ellenzéki képviselők. Az alpolgármester a béremelést érintő számokra hivatkozva kiemelte, hogy a bérek nőnek, erősödik a gazdaság. majd hozzátette: a környező országokban a lakosságszámhoz viszonyítva többen dolgoznak külföldön.

Takács Péter (LMP) szerint innen nem tudják befolyásolni innen az Audit, itt az a fontos, hogy a békéscsabaiakról hozzanak döntést. Hozzátette: minden képviselőnek joga eldönteni, hogy hogyan szavaz.

Miklós Attila (MSZP) tisztában van vele, hogy a VAK Zrt.-nél túlóra elrendelésére még nem került sor.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) nem látja azokat a dolgozókat, akiket ez érintene, az lenne a fontos véleménye szerint, hogy a dolgozók legyenek jól megfizetve.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) hozzátette, hogy ez az összeg is beleszámíthat majd a nyugdíjba, hiszen magasabb bért kaphatnak a munkavállalók.

Szarvas Péter (független) arra kérte Miklós Attilát, hogy pontosan idézze a jogszabályi változást, hiszen pontatlanság esetén meg lehet téveszteni azokat, akik nem teljesen felkészültek. Az előterjesztés jogszerűségét is meg kell nézni, vizsgálni kell azokat a cégeket, ahol ez a változás szóba jöhet (VAK Zrt és Csaba Ügyeleti Kft.). Miklós Attilát kérdezte, hogy jogszerű-e ez a javaslat.

 

 

Miklós Attila (MSZP) a határozati javaslat egyszerűen fogalmaz, a közgyűlés utasíthatja az önkormányzati cégek vezérigazgatóit, hogy ne alkalmazzák ezt a jogszabályt. A képviselő jelezte, arra nyitott, hogy közösen vitassák meg, ha valamiben pontosítás szükséges.

Szarvas Péter (független) azt gondolja, hogy nem lehet ebben a kérdésben érdemi döntést hozni, ebben kért jogi segítséget.

Dr. Bacsa Vendel jegyző a VAK Zrt. jogi szakemberével egyeztetett és az  javaslat jogilag megfelelő.

Szarvas Péter (független) szerint nem lehet jogszerűen döntést hozni

Miklós Attila (MSZP) szerint vissza lehet hozni akár februárban is ezt a döntést. A képviselő ügyrendi hozzászólásában azt kérdezte, hogy ki az aki megállapítja, hogy ez jogszerű és mikor.

Bacsa Vendel jegyző megerősítette: lehet döntést hozni a javaslatról.

Dr. Ferenczi Attila  (Fidesz-KDNP) nem szeretné, ha jogsértéssel vádolnák meg a közgyűlést. Hozzátette, itt egy tulajdonosi döntésről van szó. Kiemelte, hogy Szarvas Péter polgármester felvette az előterjesztést, nem jelezte, hogy jogi aggályok merültek fel. Véleménye szerint lehet döntést hozni.

Kaposi László (DK) csatlakozott dr. Ferenczi Attilához és azt javasolja, hogy a közgyűlés hozzon döntést.

Takács Péter (LMP) egyetért abban, hogy kellő körültekintéssel kell dönteni, de itt a jegyző megerősítette, hogy lehet döntést hozni.

Dr. Csicsely Ilona szerint az a kérdés, hogy mi az alapító hatásköre.  Úgy véli, hogy ez egy munkaszervezeti döntés, a cégnek kell betartani ezt a jogszabályt.

Az előterjesztés 5 igen, 9 nem és 2 tartózkodás nem kapta meg a szükséges többséget.

 

 

Új vezető a Belvárosi Településrészi Önkormányzat élén

Miután tavaly megválasztották országgyűlési képviselőnek Herczeg Tamást, nem csak önkormányzati képviselőségéről mondott le, hanem a Belvárosi Településrészi Önkormányzat vezetéséről is. A posztot azóta sem töltötték be. A részönkormányzat tagjai közé jelenleg Kiss Tibor, Bíró Csaba, Paláncz György, Fülöp Csaba önkormányzati képviselő és Kabai Gábor nem önkormányzati képviselő tartozik. A testület most az elnök személyéről dönt.

A testület a határozati javaslat alapján 16 igennel Bíró Csabát választotta elnöknek.

 

Fizetniük kell a terembérletért a TAO-s sportágak csapatainak

Módosul az önkormányzat 2020-ig szóló sportkoncepciója. Ez alapján A TAO-s sportágakban érintett sportszervezeteknek – a pályázati lehetőségeik fennállásáig – meg kell téríteniük a fenntartónak az oktatási intézmények sportlétesítményeivel kapcsolatban felmerülő költségeit. A TAO-s támogatásban érintett sportszervezeteknek a KIOS Bizottság által jóváhagyott sportlétesítmény-használatot az önkormányzatnak kell megtéríteni, annak megismerését követően, hogy a sportszervezet, mely létesítmény használatáért, kitől, mekkora értékű szolgáltatást vesz igénybe. Egyidejűleg tájékoztatást kell adni az adott sportszervezet különböző forrásokból származó bevételeiről is.

A testület 17 igennel egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.

 

 

Városfejlesztés vagy szakértő? Közbeszerzési eljárások lebonyolításáról döntenek

Mint kiderült, van néhány olyan városüzemeltetési feladat a megyeszékhelyen, amely sem a polgármesteri hivatalhoz, sem a tavaly létrehozott Békéscsabai Városgazdálkodási Kft.-hez nem tartozik igazán, ellenben idén bizonyos esetekben döntéseket kell hozni róluk. Az előterjesztő az ezekhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítását a Békéscsabai Városfejlesztési Kft.-nek utalná ki, ha az nem vállalja, akkor független szakértőnek.

A testület 16 igen és 1 tartózkodás mellett fogadta el a javaslatot.

 

 

Nem adják el a Trefort utcai telket

Már korábban is téma volt a közgyűlésen, hogy egy vállalkozás megvásárolna egy, az önkormányzat tulajdonában álló, a Trefort utcában található több mint 1320 négyzetméter nagyságú területet. A képviselők korábban azért mondtak nemet az ajánlatra, mert véleményük szerint akár a város is hasznosíthatná az ingatlant – a szakemberek az elmúlt időszakban ennek lehetőségeit vizsgálták meg.

A mostani előterjesztésből kiderül, hogy amennyiben a területen parkolóhelyeket alakítanának ki, azok gazdaságtalanul üzemelnének, ha pedig raktárépületet építénének, hogy azt később kiadják, az új létesítmény nehezen hozná vissza az árát. Az előterjesztő arra is kitér, hogy Modern Városok Programban szereplő térségi vásártér kialakítására még nincsenek pontos tervek, ezért bizonytalan, hogy ennek révén hogyan lehetne hasznosítani az érintett ingatlant. Ebből következően az előterjesztő azt javasolja, hogy inkább mégis adják el a területet.

A grémium tagjai az előterjesztés ellenére kitartottak korábbi véleményük mellett, és 1 igen, 4 nem és 11 tartózkodás mellett nem fogadták el az előterjesztést, így a város nem értékesíti a Trefort utcai telket.

 

 

Költségvetés 2019: mennyit költhet idén az önkormányzat?

A 2018 decemberében tárgyalt, 2019-re vonatkozó költségvetési koncepciót követően ezúttal az idei büdzsé első olvasata került a képviselők elé. Ez a dokumentum vázolja fel azt, hogy az önkormányzat ebben az évben mennyit költhet, mekkora bevételekre számíthat. A decemberi közgyűlésen a képviselők nem voltak túl derűlátóak, bár többen leszögezték, hogy a tavalyi, feszes gazdálkodásnak köszönhetően nem annyira rossz a helyzet, mint egy éve, ilyenkor.

Az első olvasatban az előterjesztő polgármester azt írja, hogy az idei költségvetés is fejlesztésorientált lesz, amely a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) és a Modern Városok Programra (MVP) vonatkozik. A két programban az önkormányzat idén mintegy 26,3 milliárd forintot költhet el.

A bevételi oldalon továbbra is meghatározó szerep jut a helyi adóknak. Az első olvasatból kiderül, hogy a tavaly előirányzott összeg szinte teljes egésze befolyt a városi kasszába, ezért idén megemelt forrásmennyiséggel számolnak majd, vagyis 4,3 milliárd forinttal. Az állam nyújtotta központi támogatás mértéke 3,4 milliárd forint lesz, de ebben benne van a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulásnak nyújtott keret is.

A dokumentumban továbbra is elvárásként fogalmazódik meg, hogy az önkormányzati intézmények takarékosan gazdálkodjanak. A bevételek közt nagy hangsúlyt kapnak majd a városüzemeltetési, vagyongazdálkodási feladatokhoz kapcsolódó saját bevételi előirányzatok. Ezen felül a város még rendelkezik le nem hívott fejlesztési hitelekkel is: a 2019-es költségvetési tervezetben egyelőre 230 millió forint fejlesztési hitellel számolnak, de ez az összeg ennél valószínűleg magasabb lesz.

Az előterjesztő leszögezi, hogy a kiadási oldalon számolni kell a garantált bérminimum és a minimálbér emelkedésével, ezzel párhuzamosan fontos kérdés maradt a köztisztviselők bérének növelése. A költségvetési szerveknél továbbra is létszámstop van érvényben, de a dokumentumban szerepel 26 többletközalkalmazotti státusz, amelyről a közgyűlés korábban döntött.

A költségvetés főösszege 39,3 milliárd forint, amelynek teljesítéséhez szükség van még 395,4 millió forint fedezetre. Az előterjesztő külön felhívja a figyelmet arra, hogy hiánnyal nem tervezhetnek, ezért a közgyűlésnek meg kell határoznia a fedezetszükséglet kezelésének módját. Ez egyelőre – a dokumentum alapján – a kiadások csökkentésével tűnik reálisnak, amely várhatóan érinti majd a nem kötelező feladatok körét, vagyis javarészt sport és kulturális támogatásokat.

 

 

Szarvas Péter (független) a rövid áttekintés után kiemelte, hogy több jogszabályi változást is figyelembe kell venni a költségvetés tervezésénél. Hangsúlyozta: az első olvasat a tavalyihoz hasonló formában készült el, több önkormányzati előirányzat előkészítési folyamatban van. A polgármester hozzátette, hogy prioritásként kell tekinteni a fejlesztésekre, illetve az intézmények biztonságos működésére. Elmondta: érzékelhető a cégek gazdasági növekedése, így számíthat a város arra, hogy a helyi adóbevétel is emelkedik majd. A bevételek között a város 290 milliós forintos vagyonértékesítési bevétellel is számolhat. Hozzátette: a fejlesztési hitelek kapcsán a türelmi időre kiemelt figyelmet fordít majd a város. Véleménye szerint a kötelező intézkedések mellett a köztisztviselői illetmények növekedésére is figyelmet kell fordítani. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy továbbra is élhető, pezsgő város legyen Békéscsaba, ezekre mindenképp szükség van. Erre 1,3 milliárd forintot tervez a város, ez megegyezik a tavalyi évvel. Fontos a költségvetési egyensúly megteremtése, a kiadások és bevételek egyensúlyba hozása.

Miklós Attila (MSZP) ezúttal is aggályainak adott hangot, mint mondta, az önkormányzat költségvetésében továbbra is hiány van, amelynek megoldásához kérdésében azt vetette fel, hogy tud-e a város 400 millió forintos plusz bevételt termelni, vagy éppen csökkenteni az önként vállalt feladatokat.

Dr. Kerekes Attila (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: folytatódik a hagyomány, hogy többször kerül a közgyűlés elé a költségvetés, hiszen három kitételnek kell megfelelni: fontos a működés, a fejlődés és az, hogy ne legyen hiány. A képviselő optimistán tekint az év felé, véleménye szerint egyensúlyba kerülhet az idei költségvetés. Hozzátette, hogy a koncepció az alapcélokat tartalmazza, és elfogadásra javasolta.

Takács Péter (LMP) köszönetét fejezte ki a hosszas összegzést Szarvas Péter polgármesternek, hiszen így átláthatóbb minden nézőnek/olvasónak, aki követi az eseményeket. Kérdésként felvetette, hogy ezt a 400 millió forintos hiánnyal kapcsolatban az önkormányzati intézmények költségeinek zárolása.

Bíró Csaba (Fidesz-KDNP) is dicséretét fejezte ki a vállalkozók sikerességét illetően, akik hozzájárulnak a város fejlődéséhez. A képviselő hozzátette, február 15-ig van idő megtalálni a lehetőségeket a hiány pótlására.

Kaposi László (DK) megköszönte a pénzügyi osztály munkáját. Megjegyezte, az önként vállalt feladatokból tavaly sem csökkentett a város, pedig talán ez lehet az egyik megoldás.. Véleménye szerint “hitel terhére nem szabad szórakozni, hobbit űzni”. A képviselő nem támogatja a hitelfelvételt.

 

 

Kocziha Tünde (Jobbik) a hitelfelvétel miatt ezúttal sem tudja támogatni a költségvetést. Hangsúlyozta, olyan állami feladatot kell ellátni, amelyre nem kap a város fedezetet, ilyen a köztisztviselők béremelése. Megemlítette a közösségi közlekedést érintő finanszírozást, amely folyamatosan többletköltségekkel jár. A munkásszálló építése nyomán kérdésként felvetette, hogy szükség van-e erre, milyen költségekkel járna, illetve benne van-e a költségvetésben. Hozzátette: fontos lenne, hogy a kormány annyi támogatást nyújtson, hogy ne legyen szükség hitel felvételére.

Kiss Tibor (Fidesz-KDNP) is köszönetét fejezte ki az első olvasat összeállításáért. Hangsúlyozta, hogy van minek örülni, hiszen a város nagy összeget fordíthat fejlesztésre, fejlődésre. Az alpolgármester a nem kötelező feladatokat illetően kiemelte, hogy ki kell emelni a kultúra és a sport területén kiemelkedő teljesítményt nyújtókat. Hozzáfűzte: így aztán nem könnyű eldönteni, hogy ilyenkor melyik ujjunkba harapjunk. Optimizmusra kérte fel a képviselőket, főként a tavalyi költségvetés számai után.

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) a pénzügyi bizottsági elnökként kiemelte, hogy ugyan nem jó a költségvetés, Győrhöz, Pécshez vagy Nyíregyházához képest, de a lehetőségekhez képest megfelelő, jó költségvetést kell megalkotni. Takács Péter hozzászóláshoz válaszként elmondta: a lakásprogramot illetően javaslatot tesz majd, hogy miként lehetne kezelni ezt a területet. Kaposi Lászlónak jelezte: visszautasítja azt a felvetést, hogy a város olyan területre venne fel hitelt, ami ne lenne fontos. A tanácsnok azt is javasolta, hogy osszák meg a Békés megyében dolgozó, nagyobb volumenú beruházást végző vállalkozók adóalapját. Leszögezte, aki mégsem ért egyet a költségvetéssel, az ne szavazza meg. A sporttámogatásokat illetően is felhívta a figyelmet, akinek van ötlete, hogy kitől vonja meg a város a támogatást, az jelezze. Véleménye szerint elfogadható az irány.

Hanó Miklós (Fidesz-KDNP) hangsúlyozta: Békéscsaba is megérdemli, hogy jelentős sport és kulturális élete legyen, éppen ezért jelentős szerepet kell vállalnia a városnak. Az alpolgármester kiemelte: az élhető városnak az is része, hogy a kommunális területek is fejlődjenek, az utak, járdák fejlesztéséhez mindenképp forrást kell találni, ezen dolgoznak.

Kaposi László (DK) 90 százalékban egyetért a költségvetéssel, de azt is hozzátette, hogy a Fidesz-frakciónak nagy befolyása van a költségvetés elkészítésében. A képviselő fontosnak tartotta megjegyezni, hogy szinte mindenki érti, hogy mire gondol, azonban dr. Ferenczi Attila nem törekszik erre.

 

 

Takács Péter (LMP) kiemelte, hogy fontos elfogadni a költségvetést. Emlékeztetett arra is, hogy szinte mindig tesz módosító javaslatot, próbál segítséget nyújtani a költségvetés összeállításához. Megjegyezte, a költségvetésben fontos szerepet szán az energiamegtakarításra. A lakásprogramot illetően kiemelte, szintén készül módosító javaslattal, kíváncsian várja, hogy miként alakul ez a terület.

Zelenyánsziné Dr. Fábián Ágnes (Fidesz-KDNP) Kaposi László hozzászólására reagálva emlékeztetett, hogy tavaly a DK képviselője sem támogatta, hogy “fűnyíró elvként” 300 millió forintot vonjon el a város el az önként vállalt feladatokból.

Szarvas Péter (független) leszögezte, hogy ez egy 39 milliárd forintos költségvetés, amely még tervezés alatt áll, emlékeztetett arra, hogy a város jó pozícióból kezdi az évet. A városvezető a lakásprogramot illetően kiemelte, hogy mindig megvan a felújításra szánt összeg, de az még kérdés, hogy lehet-e növelni a szociális célra működtetett lakások számát. A hitelfelvétel kapcsán hangsúlyozta, azokhoz a fejlesztésekhez, amelyekhez 10 százalékos önerő szükséges, fontos a kiegészítő összeg.

Kaposi László (DK) kifejtette, hogy alapvetően nincs problémája a fejlesztési hitelekkel, de az idei évre betervezett hitelek esetében a képviselő nem látja magnyugatónak azt, hogy ezekből a fejlesztési hitelekből kellő mértékű bevétele lesz a városnak. Emellett Fábián Ágnes képviselő hozzászólására reagálva elmondta, hogy az önként vállalt feladatokra tervezett költségekből mindenkitől egységesen vonjanak le 25 %-ot, mert az lenne a fűnyíróelv. Elmondta az ő javaslata az, hogy a teljes összegből vonják le a 300 millió forintot – ami egy egyösszegű megvonás lenne, majd ezt követően osszák szét a fennmaradó 1 milliárd forintot.  Véleménye szerint ebben az esetben az is előfordulhatna, hogy bizonyos, eddig önként vállalt feladatokra nem biztosít forrást a város.

Szarvas Péter (független) igazat adott a képviselőnek abban, hogy a fejlesztési hitelek nagy része valóban, olyan fejlesztésekre menne idén, amelyek intézményi fejlesztések, és nem iparipark-fejlesztés, ami több bevételt hozna a városnak. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a békéscsabai óvodák nincsenek leharcolt állapotban, de véleménye szerint, ha nem fejlesztenek, akkor gyorsan leromlanának az épületek.

Miklós Attila (MSZP) ismét hangsúlyozta, hogy egy ilyen költségvetési főszám mellett - mint a 39 milliárd forint - ez az 1 százaléknak megfelelő 395 millió forintos hiányzó fedezet előteremtése nem tűnik nagy feladatnak. Véleménye szerint, ugyanakkor ha a számok mögé néznek, akkor láthatják, hogy a 10 milliárd forintos működési költség, valamint az 1,3 milliárd forintos, kiadást jelentő önként vállalt feladatok tekintetében, közel 400 millió forint előteremtése nehezebb feladatnak látszik.   

Dr. Ferenczi Attila (Fidesz-KDNP) emlékeztette a polgármestert, hogy a tervezet vitájában voltak javaslatok. Például Kaposi László javasolta, hogy vonjanak el 300 millió forintot az önként vállalt feladatokból, vagy a saját javaslata az volt, hogy a 6 százalékos béremelés ne csak az önkormányzati dolgozóknak, hanem az önkormányzati cégek dolgozóinak is biztosítsák és ennek a költségét építsék bele a 2019-es költségvetésbe. További javaslat volt az is, hogy például az útépítéssel foglalkozó cégekkel folytassanak egyeztetetéseket annak érdekében, hogy azok osszák meg az adó alapjukat, és Békéscsabának is fizessenek adót.

Szarvas Péter (független) polgármester előterjesztőként befogadja Dr. Ferenczi Attila módosító javaslatát.

Kaposi László (DK) megfogalmazta módosító javaslatát: az önként vállalt feladatokra tervezett 1,3 milliárd forintos előirányzatból vegyen el a város 300 millió forintot – annak érdekében, hogy ne kelljen fejlesztési hitelt felvenni -, majd a fennmaradó 1 milliárd forintos összeget utána ossza el a város a feladatokra.

Kaposi László (DK) javaslatát 1 igen, 12 nem, 4 tartózkodással nem fogadta el a közgyűlés.

A 2019-es költségvetés tervezetét 12 igen mellett 5 tartózkodással elfogadta a grémium.

 

 

Az M44-es után jön az M47-es, a kérdés, hogy hol?

A szakemberek egy ideje már vizsgálják azt, hogyan lehet kialakítani Szeged, Békéscsaba és Debrecen kétszer két sávos közúti összeköttetését. A mérnökök egyelőre elemzik, hogy az M47-es gyorsforgalmi út megépítése milyen nyomvonalon lehetséges: kérdéses, hogy az új utat a jelenlegi 47-es számú főúttól függetlenül, távolabb építsék meg vagy a már meglévő nyomvonalat bővítsék?

Egyelőre annyi biztos, hogy a magyar kormány a fejlesztést a kiemelt beruházások közé emelte, illetve az, hogy a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése már tanácskozott a lehetséges nyomvonalakról – erről itt írtunk korábban. Az előterjesztés is emiatt került a békéscsabai testület elé: a megyei önkormányzat ugyanis állásfoglalást kér a csabaitól arra vonatkozóan, hogy az út Békéscsaba és Berettyóújfalu között milyen nyomvonalon fusson.

A kétszer kétsávos összeköttetés már szerepel az Országos Területrendezési Tervben is a következőképpen: Berettyóújfalu térsége (M4) – Békéscsaba – Algyő térsége (M43). A nyomvonalat a jelenleg folyó tervezési munka során pontosítják, ezt követően határozzák meg, hogy milyen műszaki megoldással építik meg az utat és az milyen besorolást kap majd.

Szarvas Péter (független) az előterjesztést illetően jelezte, hogy a közgyűlés első körben a Mezőberény és Füzesgyarmat felé vezető útvonalat támogathatja.

A határozati javaslatot 17 igennel, egyhangúlag fogadta el a testület.

 

Kovács Dávid, Zámbori Eszter, Varga Diána