Kiemelt turisztikai térség lehet Gyula és Békéscsaba?
A hazai turizmus újabb és újabb rekordjai mellett folyamatos fejlődésre van szükség ahhoz, hogy az ágazat versenyképes maradjon – így látják a szakemberek. A Magyar Turisztikai Ügynökség ezért tavaly országjárásba kezdett, hogy az egyes úti célok fejlesztési…
A hazai turizmus újabb és újabb rekordjai mellett folyamatos fejlődésre van szükség ahhoz, hogy az ágazat versenyképes maradjon – így látják a szakemberek. A Magyar Turisztikai Ügynökség ezért tavaly országjárásba kezdett, hogy az egyes úti célok fejlesztési elképzelései egymással összehangoltan valósuljanak meg. A napokban Gyulán a Várfürdő mellett többek között az Almásy-kastéllyal és a Százéves Cukrászdával kapcsolatos lehetőségekről is szó esett.
A statisztikák szerint 2010 óta folyamatosan növekszik a hazai turizmus, az ágazat ma már a GDP 10 százalékát adja Magyarországon. Békés megyében pedig még az országos átlagot is meghaladta a bővülés mértéke. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán ismertette az adatokat, amelyek szerint például 2010-hez képest 100 százalékkal nőtt a vendégek száma (az országos növekedés 51 százalékos volt), de az itt töltött éjszakák száma, és a szálleshelyek árbevétele is nagy mértékben emelkedett.
Kiemelt turisztikai térség lehet Gyula és Békéscsaba?
A gyógyhelyek mellett a kulturális és gasztronómiai programok is kiemelt vonzerővel rendelkeznek, ezek erősítésére 2010 és 2017 között mintegy 17 milliárd forintnyi turisztikai beruházás történt a megyében. A kerékpáros turizmus és szálláshelyek fejlesztése mellett a békéscsabai CsabaPark és Munkácsy-negyed már elkezdődött és jövőben befejeződő munkálatait, a szabadkígyósi Wenckheim-kastély felújítását és a Körösön egy kajak-kenu túrahálózat kialakítását emelte ki. A megvalósult beruházások közül az egyik legnagyobb sikertörténet a gyulai Almásy-kastély felújítása és látogatóközponttá alakítása jelenti a szakemberek szerint. Az intézmény bejutott az Év Európai Múzeuma verseny döntőjébe is. Görgényi Ernő polgármester hangsúlyozta, hogy a turisztikai attrakciók létesítése mind megtérülő beruházás volt, amelyek nem igényelnek az önkormányzattól támogatást. Ezzel szemben pénzt termelnek adóbevétel formájában – tette hozzá.
Arról is tárgyalnak már a szakemberek, hogy a térség – gyulai központtal – kerüljön be az eddigi öt, kiemelt turisztikai régió közé. Kovács József országgyűlési képviselő elmondta, ez azért lenne fontos, mert a város a legutóbbi felmérés szerint a negyedik helyet foglalja el a magyarországi turisztikai célpontok rangsorában.
A szakemberek szerint mindez tovább javulhat a térség jobb megközelíthetőségével, amelyhez a 2022-re elkészülő M44-es gyorsforgalmi út mellett a vasúti közlekedés fejlesztését is fontosnak tartanák.